Máltai Lovagrend (KMFAP) látogatása a Pálos Atyáknál
 

Mi emberek, korra, nemre, felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül mégis csak összetartozunk, -kezdte köszöntő szavait Popper gróf  a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége Magyarországi Nagyperjele a Pálos atyák Gellért-hegyi sziklatemplomának auditóriumában.

Majd folytatta: "A jó embereknek, különösen a mai világban erkölcsi kötelessége összefogni ,példát mutatni, segíteni a rászorulókat, küzdeni a kiszolgáltatottság, a rossz ellen. Az összefogás azt is jelenti, hogy a dolgos hétköznapokat megszakító ünnepnapokon köszöntsük az ünneplőt, fejezzük  ki jókívánságainkat, ezzel is jelezve; FONTOSAK NEKÜNK!

Az I. Remete Szent Pál Rendje Magyar Pálos Rendjével a kapcsolat nem új-keletű, hiszen lovagtársunk Sir Dr Kertész Ferenc, Ciprusi Csend és Kard lovagja és Bakos Krisztina e sziklakápolnában celebrált szertatáson fogadott örök hűséget egymásnak. Ezáltal a kapcsolat is szorosabbá vált, melynek egyik mérföldkövét jelenti a már említett ÜNNEP!
A Pálos Rend 2008. december. 13-án ünnepelte  700 éves fennállásának évfordulóját! (ez közel a Kárpát medencei magyar jelenlét történelmi korszakát öleli fel) "

Popper gróf ezt követően Páter Bátor Botond Tartományi Főnök Úr részére köszöntő, jókívánságokat és elismeréseket tartalmazó okmányt adott át, melyet a különösen meleg szavakat követően a Rend iránti tisztelet kifejezéséül fel is olvasott.
(Ezen okmány megtekinthető a továbbiakban)

Páter Bátor Botond Tartományi Főnök Úr  örömmel fogadta a köszöntést és az egymásra találás szorosabbá tételét kívánatosnak mondta.

A Pálos Rend rövid, kivonatos történelme:
(a Rend honlapján minden megtalálható azok részére, akik mélyrehatóbban kívánnák ismereteiket bővíteni:  www.palosrend.hu)

Az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend ( a pálosok ) 1308 december 13-án nyerte el a Vatikán jóváhagyását. Ennek megfelelően a rend 700 éves évfordulójának központi dátuma december 13. Javaslom, hogy lovagrendünk ebből az alkalomból méltassa a pálosok tevékenységét és üdvözölje a szerzeteseket. (Nagymester úr, nagykancellár úr és a magyarrendi nagymester úr a személyes kontaktust már megteremtette esküvőmön, ahol a celebráló pap a pálos perjel, a tanunk pedig a pálos tartományfőnök volt.)
Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor,de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék
engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a
Pálosokat. (1308. december 13.)
A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV.
századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is. Erre az időre a világon 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt, melyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt. A török hódoltság ideje alatt az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakjai: Csepelényi György vértanú és a nagy államférfi, Martinuzzi György bíboros, esztergomi érsek. Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a Rendet a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és
Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar Horatiusként emleget. Az
újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy kis mag.
A pálosoknak a rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre. A rend
kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom
1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban titokban folytatódott egyházmegyés kispapok közül, akikről fogadalmaik után még szemináriumi elöljáróik, sőt püspökük sem tudta, hogy pálos szerzetesek.
A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehér-oroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az USA-ban, 54 rendházban, kb. 400 szerzetes él. A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes
elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel.

Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: "Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum
Paulinis crescis, et cum itidem decrescis." (Te is Magyarország, édes hazám,
a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.).