Már hosszú ideje készülünk erre a tisztelgő látogatásra, s nagy örömünkre a Máltai Lovagrend avatási ceremóniája után, 2012. június 26-án alkalom adódott, hogy Lovagrendünk nagymestere, H.M.E.H. Prince José Cosmelli vezetésével elmenjünk Üröm községbe.

Nincs messze Budapesttől ez a kis község, amelynek legfőbb nevezetessége, hogy itt található az a sír-templom, ahol örök álmát alussza a nagyon fiatalon elhunyt orosz nagyhercegnő, Alexandra Pavlovna Romanova (1783-1801). Édesapja I. Pál orosz cár, aki 1798–1801 között a Napóleon által Máltáról elűzött Szent János Rend – Máltai Lovagrend törvényes Nagymestere volt. (Ez az az esemény, amely az addig egységes Lovagrend szakadását elindította. S ő az a Nagymester, akinek legitimitását a mi Rendünk, a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) teljes mértékben elismeri. Az ortodox /pravoszláv/ vallású cár-nagymester képezi alapját Lovagrendünk sokvallású szellemiségének is.)

Alexandra Pavlovna nagyhercegnő József nádor Habsburg főherceg feleségeként 1800 januárjában érkezett Magyarországra, s a magyar nemesség és a köznép is kitörő lelkesedéssel és hódolattal fogadta a Bécs felől hintóval Budára érkező ifjú párt. Alexandra Pavlovna, aki már szentpétervári eljegyzési ceremóniájára is díszmagyarba öltözött, Magyarországra érkezve a kezdetektől fogva érdeklődött a magyarság múltja, zenéje, táncai iránt. A zene iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a főhercegnő férje születésnapjára, Budára hívta Joseph Haydn-t, saját névnapján pedig Beethoven adott koncertet. Alexandra Pavlovna nagyhercegnő nemcsak okos, művelt, sokoldalúan tehetséges, de szép, szelíd és bájos ifjú hölgy volt. Nagy népszerűségnek örvendett új hazájában, Magyarországon is, ahol sajnálatosan nagyon rövid ideig élvezhette férje oldalán az életet, mert gyermeke születését követően az újszülött kis hercegnő és ő is elhunyt. A hercegi pár tervezte, hogy az általuk kedvelt Ürömben nyári rezidenciát építenek, de ebben megakadályozta a végzet, s ezért József főherceg szeretett felesége végakarata szerint ide építtetett egy pravoszláv templomot és kriptát.

Az istentiszteletekkel megbízott fiatal és nagyon rokonszenves Dmitrij atya fogadott bennünket az ürömi templomban. A kölcsönös bemutatkozás után máris élvezetesen mesélni kezdte a különleges helyszín történetét. Szent Alexandra vértanúról kapta nevét a templom, amelynek május 6. az emléknapja, ez itt a búcsúnap is. A templom belső tere ugyan kicsi, de mahagóni fából faragott gyönyörű ikonosztáza, kvalitásos ikonfestményei történelmi és művészi értéket képviselnek, amely 1883-ban III. Sándor cár adományaként került ide.

Itt szokták tartani a gyászszertatást és istentiszteletet a kriptában nyugvó nagyhercegnő emlékére minden vasárnap délelőtt. A templom minden részletéről tudott valami érdekességet mondani az atya, s mi érdeklődéssel hallgattuk a történeteket: a templom keletkezéséről, a temetésről, a sajnálatos sírgyalázásról, a 2001-ben indult felújításról, s az újratemetésről. Dmitrij atya elmondta, hogy a templom felszentelésétől fogva császári státuszt élvezett, azaz a Romanov dinasztia, a cári család temploma volt.

A cári család gazdag adományai ékesítették akkor a templom belsejét. A császári státusz egyben azt is jelentette, hogy ez a kis templom és a benne működő Ürömi Ortodox Misszió volt a kelet-európai orosz ortodoxia központja. 1917 után a kápolna az emigrációban működő Külföldi Orosz Ortodox Egyház fennhatósága alá került.

Természetesen szóba került a Nagyhercegnő édesapja, I. Pál cár, aki a Máltai Lovagrend 72. Nagymestere is volt. H.M.E.H. Prince José Cosmelli Lovagrendünk Nagymestere elmondta, hogy I. Pál nagyon fontos lovagrendünk történetében, mert a Máltáról elűzött Lovagrendnek védelmet és biztos anyagi hátteret nyújtott mintegy több mint három éven keresztül. A cár leánya, a nagyhercegnő személye iránt is megkülönböztetett tisztelettel viszonyulunk.

Dmitrij atya nagyvonalú ajándékkal lepett meg bennünket, átadva Alexandra Pavlovna életét bemutató pompás kiállítású könyvet, Oleg Volovik szerző munkáját.

Az orosz nyelven írott több mint 500 oldalas kiadvány gazdag képanyaggal és történelmi hitelességgel és igényességgel meséli el nagyon részletesen a Nagyhercegnő és családja életét. Hálásan köszönjük ezúton is a szép és értékes ajándékot.

Ezután a meredek csigalépcsőn lementünk a kriptába. Itt helyezték el újra, most már véglegesen a nagyhercegnő földi maradványait a bársonnyal borított koporsóba. Meghatottan néztük az egyszerű sírt, a mögötte látható eredeti fakeresztet. A meglehetősen puritán környezetben két uralkodói jelképpel díszítették a sírt: az orosz cári korona és a Habsburg császári korona másolatával.

Viszont az illatos hófehér liliomok sohasem hiányoznak a nagyhercegnő sírjáról. Mi is elhelyeztük fehér piros színű virágainkat a síron és megköszöntük a mintegy kétórás látogatás lehetőségét Dmitrij atyának, aki hangsúlyozta, hogy mindig szívesen látott vendégek vagyunk az ürömi ortodox templomban, látogatóként, vagy az istentiszteletek egyikén. A templom Alexandra Pavlovna nagyhercegnő emlékének megőrzésére létesült kegyeleti- és zarándokhely, nem múzeum. Különleges rendeltetése miatt állandó gyülekezete nincs.

Minden évben gyászszertartással emlékezünk meg Alexandra Pavlovna 1801. március 16-án bekövetkezett haláláról (régi orosz naptár szerint 1801. március 4-én). Minden év július 17-én könyörgő imanapot tartanak (ortodox szokás szerinti Molebent), amelyen megemlékeznek a Romanovok utolsó cári családjáról, amelynek tagjait (II. Miklós cárt és feleségét, öt gyermeküket és személyzetüket) 1918-ban ezen a napon végezték ki az uráli Jekatyerinburgban). 

 Dmitrij atya megmutatta a sírkert keleti oldalán lévő emlékfalat a három ikonnal: a középső a Carszkoje Szelói Szűz Mária, Alexandra Pavlovna szülőföldjéről; ettől balra II. Miklós, a vértanúhalált halt és szentté avatott utolsó cár; jobbra pedig Szent István magyar király, akit 2000-ben az ortodox egyházak is szentjeik közé soroltak.

Elköszöntünk Dmitrij Szvirko atyától, aki kocsiba szállt és visszautazott Budapestre – ahol él családjával, három kislányával, akik 6 éves, 3 éves és 5 hónapos korúak – hogy folytassa civil munkáját egy magánklinikán, mint orvos asszisztens. S amikor a feladat Ürömre szólítja, akkor felveszi papi öltözetét és teljes odaadással látja el a szolgálatot e különleges templomban, amely hivatalosan a Budapesti Lendvay utcai ortodox templomhoz tartozik.

Requiescat in Pace Your Imperial Highness Alexandra Pavlovna Romanova