"Kereszt és szív összeolvad
Mit egy ünnep összeolvaszt
Erdete régi, ősi
A hagyomány kőbe vési
Történelmi úton járva
Sok jó lovag és a párja
Zarándokolt a Szentföldre
Végig nézve mindent körbe
Tiszteletét mind lerótta
A Siratófal előtt sorba
Múlt és jelen eggyé váltak
Hála Akko templomának
Az ősi szentéj újra éledt
Amint a sok lovag belépett
A régi fény megint dicső
Nem fogott rajta az idő
Látja minden lovag, s dáma
Milyen St. John szertartása
Így lett ragyogóbb az ünnnep
A rendre még szebb idők jönnnek"
